Header image  
vasút és modellezés  
line decor
  
line decor
 

  Minden jog fenntartva -
Martisz Gábor
marTrain

   
   
 
 
 
marTRAIN terepasztal 11.
 

2016.07.31.
Miután a vágányok a spirálon keresztül a felső szint magasságába érkeztek, az eredeti tervek szerint csatlakoztak volna a meglévő, régi elemekhez és csak a hiányzó, összekötő részeket építettem volna meg újonnan. Ez a szép terv az idő múlásával azonban egyre inkább kezdett elvérezni. A régi elemek elektronikai kiépítése teljesen ellentétes módszerrel és szemlélettel készült 14 évvel ezelőtt, ezt alapból újjá kellett volna építenem. A terep teljesen lepusztult állapotban volt, különösen a növényzet kiáltott a cseréért, az épületekre, utakra a kosz és a por már ráégett, az alaplemezek behullámosodtak, a sínek az elemek szélein elváltak, eltörtek. Sokat töprengtem, hogy mi legyen a sorsuk és arra jutottam, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb ezeket elbontani és új alapokon ugyanezeket a témákat a menthető alkotóelemekkel újra felépíteni. Összefoglalva a fenti pár sort, már alapjaiban sok minden el lett rontva anno, amit lehetett volna szépíteni, felújítani, de túl nagy lett volna a kontraszt a régi és új elemek között, ráadásul sokkal több munka és nem várt probléma adódott volna idő közben. Így a régi elemeket felállítottam ideiglenesen lábakra és előkerültek a bontószerszámok, amit lehetett, leszedtem, bedobozoltam. Az egyetlen mozdíthatatlan dolog a lefektetett sínek voltak, ezeket olyan stabilan rögzítettem az ágyazattal az alaplemezhez, hogy inkább szilánkokra törtek, mintsem elváljanak...
Így viszont nem kellett mereven alkalmazkodni a már meglévő vágányhálózathoz, a régi struktúra okozta kompromisszumokat ki lehetett váltani. Egyből az első ilyen Bettinaland állomásának legszélső, negyedik vágánya, melyet egy, a pincében lévő tartóoszlop miatt csonkavágányként kellett volna használnom. Így sem lett volna teljesen hasztalan, de egy kis íveléssel máris teljes értékű áthaladó vágánnyá lehetett varázsolni. Másik ilyen félmegoldás a belső, egyes vágányból kiágazó mellékvonal, mely a vidámpark területét is behatárolta, valamint forgalomszervezési szempontokból sem tűnt túl ideálisnak. Így ezt megszűntettem, és a hegytetőre vezető, eddig erőteljesen emelkedő, egyvágányos vonal egy kitérő beépítésével a vidámpark mögötti megállóhelyből ágazik ki, az oda tartó vonatok kiinduló állomása Bettinaland helyett Bonnba lett átköltöztetve.


régi terv - új terv

Bettinaland ideiglenesen bezárta kapuit...

Követte Bettinaland sorsát Bonn állomása is.

 

A háromvágányos spirál tetején a két külső vágány a vidámpark előtti állomásba fut be, a belső vágány a vidámpark mögött tovább emelkedik 9 cm-rel az alapszint fölé.

A régi asztalon még a Roco 10030-as mágneses, alsó állítóművet használtam a kitérők állításához, most viszont szervomotoros állítással fogom az egész felső szintet megépíteni.


Ezt a technikát először a keszthelyi építkezéskor alkalmaztam, azóta a Miniversum is és az általam készített terepasztalok mind ilyen szervomotoros technikával készültek.

 

A kitérőt a végleges pozíciójába helyezem, de nem rögzítem még le. Az alaplemezre pontosan átjelölöm a kitérő mozgatásához szükséges 10 mm-es átmérőjű lyuk középpontját és átfúrom a lemezt. A lyuk környezetét és a belső oldalait sötétszürkére festem, majd rögzítem a kitérőt.


 

Többnyire RC autókkal, repülőkkel is foglalkozó modellboltokban sok féle méretben és kialakításban különböző szervomotorokat kínálnak a gyártók, ezek közül a Futaba 3003 típusú motorját ajánlom a kitérők állítására, ár/érték arányban, tudásban, minőségben szerintem a legjobb választás. Túl vagyok közel az ezredik ilyen motor beépítésén, így van már tapasztalat. Egyedül arra kell figyelni, hogy tele az internet olcsóbb, kínai utánzattal, ezek sajnos annyival nem olcsóbak, mint amennyivel rosszabbak.
A motorokon lévő tárcsába 0,6 mm vastag acélszálat fűzök be, majd a kitérő mozgatócsapján lévő lukon keresztül felvezetem az acélszálat, rögzítem a motort és felülről egy csípőfogóval levágom az acélszál túlnyúló feleslegét.


 

A szervok mozgatására a Digitools cég Digiservo HP dekóderét ajánlom. Jelenleg ez az egyetlen olyan dekóder az összes többi gyártó szervodekóderével összehasonlítva, amely nyugalmi állásban lekapcsolja a tápellátást a motorról. Ez azért fontos, mert a motor tárcsájára szerelt rugalmas acélszál a tehetetlenségéből adódóan a végállásban megfeszül az ellentétes irányba, ezt a motor elektronikája folyamatosan kompenzálni akarja, így a motorok búgnak, melegednek, majd rövid időn belül füst kíséretében örökre kimúlnak. Digitoolsék kiküszöbölték ezt a jelenséget, a motorról a dekóder a végállásba kerülést követő 1 másodperc múlva lekapcsolja a tápot. További előny, hogy magyar gyártmány, könnyen, egyszerűen elvégezhető a felprogramozás a magyar nyelvű útmutató alapján, a csomagolásban felár nélkül mellékelik 4 motorhoz az acélszálakat, valamint forgalmaznak a motorokhoz műanyag felfogató házat is. A dekóder magában foglal egy polarizációs egységet is, így a kitérők szívdarabjához elegendő 1 szál vezetéket felvinni. Javaslom, hogy a dekódert a J,K jelű DCC betáptól leválasztva, külső tápegységről üzemeltesse mindenki.


 

A felső szinten ugyanolyan csatlakozókkal bontható gerincvezetékeket vezettem végig, mint az alsó szinten, ezek a vonatokat vezérlő J,K sínbetápok kivételével közösítve lettek az alsó szint gerincvezetékeivel. A J,K tápjel az, amelyiket az adott területért felelős erősítő állít elő, így ezek sehol nem érhetnek össze. A pálya kiépítésénél is a határoknál mindkét sínszálat galvanikusan válasszuk el egymástól, az egyetlen, ami összekötheti őket, a határon áthaladó vonatok.

Erősítők szempontjából az alsó szint és a felső szint is egyaránt 3-3 részre lett bontva, Alul 1-1 erősítő látja el a két 8 vágányos tárolópályaudvart, a harmadik pedig az ezeket összekötő vágányokat, feljárókat, hurkokat táplálja. Felül egy erősítő gondoskodik Bettinaland állomásról és környékéről, egy Bonn vágányait látja el, a hatodik pedig a két állomás közötti szakaszt.


 

Elkészültek az állomási vágányok, majd a váltókörzet is. Az elektronika kiépítése után megérkeztek a próbavonatok is.

 

Már csak egy elem választott el attól a 'történelmi" eseménytől, hogy bezáruljon a kör, azaz legyenek olyan útvonalak az asztalon, melyen keresztül egy zárt, végtelen pályán haladhatnak a vonatok. Eddig ilyen terepasztalom még nem volt, a fejpályaudvar jelenléte kizárta tehervonatok közlekedtetését az asztalon, valamint a mozdonyos személyvonatokat is csak körülményesen lehetett forgatni. Most azonban zsákvonalként megmarad Bonn, ahonnan 4 különböző útvonalon tudnak jönni-menni a személyvonatok, emellett már van lehetőség tehervonatozásra, ráadásul az alsó szinten lévő hurkok segítségével még a haladási irányokat is lehet forgatni
Viszont ez az elem egyben a legösszetettebb az összes közül, ugyanis öt különböző szinten haladnak keresztül a vágányok egymás alatt és felett. Jelenleg két szint már kész volt, a következő, sorban a harmadik szint szintén egy hurok, itt fordulnak majd a bonni pályaudvarra beálló mozdonyos szerelvények.


 

A negyedik az alapszint, az ötödik a hátsó, kétvágányos vonal az alapszinttől még 9 cm-rel magasabban.

 

 

2016.09.05.
Miután kiélveztem a nyers pályán vonatozás örömeit, újra szerszámokat ragadtam, a felső szint fele, további 5 elem várt még megépítésre. Ezeken fog az eredetileg átmenővágányos Bonn főpályaudvara és a hozzá vezető vágányok az én mini világomban fejpályaudvarként újra megjelenni. Ez így volt a régi asztalon is, most akár módosíthatnék is ezen az elrendezésen, mivel időközben az összes régi elemet elbontottam már, így kötöttségek nélkül akár új átmenő vágányos pályaudvar is kialakítható lenne. Van azonban számomra valami különleges szépsége a fejpályaudvari világnak, nem véletlenül választottam előzőleg is ezt az elrendezést, így nem volt kérdéses, hogy marad a régi asztal látványvilága. Amikor az előző asztalt terveztem, jóval kisebb felületben gondolkodtam, az akkori tetőtérhez kellett igazítani sok mindent, ami számos korlátot is szabott. Ezeket szerettem volna most megszűntetni, valamint az akkoriban meghatározott 6 személykocsi+mozdony hosszúságú középső peronokat 7 kocsi+mozdony hosszúra megnövelni. A vége az lett, hogy az eddigi hét és fél vágányból hét maradt, így szűkült pár centit az állomási rész szélessége, viszont a város felé ki kellett tolni a vágányokat. Az a tervem, hogy a régi, állomás előtti utcakép egy kicsit meg fog változni, eltűnni semmi nem fog, csak azok az épületek, jelenetek, amik eddig az állomásépülettel szemben tömbként voltak jelen, U alakban körbe fogják venni azt. Zavart az is a régi asztalon, hogy nem lehetett minden vágányról az összes kijárati pontot elérni, szerettem volna végre azt is elérni, hogy bármelyik kijárat/bejárat elérhető legyen az állomás összes vágányáról.

Régi terv

 

Új terv

 

A soron következő elem faváz része szintén összetett lett. Egy emelkedő, egy ereszkedő szint, ezeket felül keresztező alapszint, majd az összest szintén keresztező felső szint. Ide már az első hidat is be kellett szerkesztenem. Még 2014-ben, a kölni kiállításon beleszerettem egy lengyel kisszériás gyártó műveibe, sajnos azonban az általuk készített mesterművek egyedileg készülnek, ennek megfelelően hosszú idő alatt és horror áron. A sorban következő kiszemelt az itthon is kapható HACK féle fémből készült hidak voltak, végül ezek közül választottam a 13300-ast.

 

 

Helyére került az utolsó két tartóelem is, a marTRAIN féle bonni pályaudvarnak elő lett készítve a terep.

 

2016.10.21.
Az utolsó fázis várt rám a pályaépítés és vágányfektetés során, a régi fűtőház kivételével végéhez közelített az alap kialakítása, a vágányok leszögelése és a pályához kapcsolódó vezérlés kiépítése. Elég tekintélyes váltómező került a Bonn állomási vágányai közé.

 

Innen már csak pár lépés volt a befejezés, az utolsó sínszál is a helyére került.

 

Ha kész a pálya, csináljunk menetrendet !
Ehhez először EDIT üzemmódba kell kapcsolnunk a programot, majd a Dispatcher ablakot aktívvá téve lépjünk be a SCHEDULE menübe.

 

Válasszuk a CREATE SCHEDULE pontot.

 

Kattintsunk rá az újonnan megjelent Schedule nevére.

 

A felugró ablakban adjunk nevet az új menetrendünknek.

 

Ugyanitt tudunk a Schedule indulásához és leállásához kötődő parancsokat is beállítani, pl. kapcsolja be vagy ki a világítást, hangot, stb..

 

Lehetőség van bármilyen vonatot vagy mozdonyt hozzárendelni az adott menetrendhez. Lehet többet is, én minden esetben egy adott vonathoz készítem el őket, kijelölök nekik egy honállomást, ahonnan indulnak és ahova minden esetben visszatérnek. Alternatívákat fel lehet programozni, mind útvonalak, mind az előbb említett honállomás tekintetében, pontosabban a honállomás több vágányát, mint kezdő és végpontot. Így egyben ki lehet zárni olyan szakaszokat, vágányokat, ahova pl.nem fér be az adott szerelvény a hossza miatt.

 

Ha kilépünk a beállítási menüből, meg kell "rajzolnunk" az adott Schedule által bejárható blokkokat és vágányutakat. Ehhez kapcsoljuk be képen látható szerkesztő gombot. A pálya rajzát halvány tónusban látjuk a képernyőn.

 

Kattintsunk a kiindulási blokkra, ezáltal az adott blokk kiemelkedik a háttérből.

 

Lépésről-lépésre, a soron következő szomszédos blokkra kattintva haladjunk a kívánt útvonalon. A két szomszédos blokk közötti vágányutat a program automatikusan kijelöli.

 

Ha olyan szakaszhoz érkezünk, ahol két lehetséges vágányút is rendelkezésre áll, lehetőségünk van egyet vagy többet kiválasztani a halmazból.

 

Oldjuk ki a szerkesztő gombot.

 

Jelöljük ki a törölni kívánt vágányutat...

 

...és nyomjuk meg a számítógép billentyűzetén a DEL gombot. A kijelölt vágányút újra inaktívvá válik.

 

A szerkesztőgombot aktiválva haladjunk tovább a cél felé.

 

Mivel ez egy állomási vágány, szeretném megállítani a vonatot egy képzeletbeli utascserére. Kattintsunk kétszer blokkra és a felugró ablakban állítsuk be a várakozási időt, jelen esetben 20 másodpercet.

 

Más, alternatív vágányokat és útvonalakat is beállíthatunk a cél eléréséhez. Ilyenkor a program a lehetőségek közül vagy a szabad útvonalat választja vagy ha több is szabad, véletlenszerűen dönt, merre küldi a vonatot. A képen látható gomb segítségével legalább az első, kiinduló blokkot meg kell jelölni, azonban én az összes érintett blokkot START blokként szoktam megjelölni, ezzel a haladási irányt is biztosítom, valamint ha bármilyen okból meg kell állítani az adott Schedule-t, bárhonnan újra tudom indítani.

 

Cél blokk is lehet több, de ez vagy ezek minden esetben az utolsók legyenek a megrajzolt sorban, itt ugyanis minden esetben leáll az aktív Schedule.

 

Az EDIT módból kilépve és az imént létrehozott Schedule-t aktiválva indulhat a vonatunk!

 
 
<<< 10.fejezet
 
12.fejezet >>>