TrainController & CO.
Ha fizikailag összeállt
a pálya és a minden működőképes, jöhet a vezérlés. Az előző oldalakon leírt
elemek mellé egy személyi számítógép megbízható operációs rendszerrel (egy 'kék
halál' végzetes katasztrófát okozhat a járműállományban...) és a LENZ rendszert
vezérelni képes program az ideális partner. Tapasztalt nyugati modellezők véleményére
adva a Freiwald cég TrainController and Co. programját választottam. Most, hogy
már tudom, mit tud a program, úgy érzem jól döntöttem. Egyetlen pont, amikor
megtört a lendületem, a 200 eurós regisztrációs díj volt, azonban valamit valamiért,
a program megéri a pénzét...
Alábbiakban megpróbálok egy-két általános dolgot kiragadni és illusztrálni,
de ez csak a kezdet. Ez, a tudásához mérten csöpp méretű (2 Mbyte) program végtelen
lehetőséget biztosít minden lemodellezni kívánt helyzetre. Gyakorlatilag az
egész program működése a számítástechnikai programnyelvekben használatos és/vagy/különben
logikai szisztémára épül. A mellékletként letölthető közel 130 oldalas .pdf
formátumú leírás (angol is) világosan és érthetően, példákkal illusztrálva ecseteli
a helyes programozás minden fortélyát. Mindezek mellett hónapok alatt sikerült
megfelelő módon felépíteni a tárolópályaudvar vezérlését, igaz több, mint 10
variációt kipróbáltam, mire eljutottam a célig.
A program hat fő részből áll:
1, Pálya alaprajz
2, Mozdony / szerelvény vezérlőablak/ok/
3, Dispatcher
4, Óra
5, Üzenetablak
6, Inspector
Pálya alaprajz
Első lépésben egy változtatható méretű négyzetrácsos alapra meg kell rajzolnunk
pályánk alaprajzát sínelemek és speciális elemek (váltók, foglaltságjelzők,
szemaforok, kapcsolók, feltételes kapcsolók, vágányútkapcsolók, stb..) segítségével.
Ezek után fizikailag is össze kell kötni a digitális címükkel őket, az alábbiakban
a 1.tárolóvágány LB100-as foglaltságjelzőjével
General: itt kell a nevét, jelölőszínét, helyét (x.oszlop
y.sor) megadni
Connection: rendszer neve (többet is tud egyszerre kezelni, pl.a vonatokat
Motorolla, a jelzőket, váltókat LENZ-el vezérli), fizikai címe
OPERATION: ezekben a menükben az adott elem logikai változása bármely
más általunk megjelölt elem működését kiváltja (pl. jelen folg.jelző bekapcsolása
állítsa a xy váltót z állásba vagy/és kapcsolja be az áthaladó mozdony kürtjét,
világítását, sebességét..stb.) A variációk száma kimeríthetetlen...
TARCKING: itt lehet megadni azokat az egyéb fogl.jelzőket, amelyek pufferéből
a belépő mozdony/szerelvény adatait ez a fogl.jelző kiolvassa /gyakorlatban
erre csak kézi irányításkor van szükség, automata üzemhez nem kell beállítani/
Lehetőség van vágányutak megadására is.Ezek gyakorlatilag kapcsolók, melyek az aláeső váltókat, jelzőket a megfelelő irányba állítják és kikapcsolásukig védik is őket. (Keresztező forgalmat nem lehet kapcsolni)
Ezeknek kell nevet, színt, kezdő és végpontot adni. Itt is működik az OPERTION funkció, továbbá rendelkezik egy ún.RESTRICTIONS funkcióval, ami korlátozást jelent. Ez egy ha..akkor.. ciklus, melyet bekapcsolás előtt ellenőriz. (Pl. a tárolópályaudvar bejárati jelzőjének zöld állapotában nem kapcsolhat be az 1.vágányról kijáratot biztosító vágányútkapcsoló)
Ez az OPERATION és RESTRICTIONS funkció a program legtöbb vezérlőfunkciójában szerepel, egyrészt védelmi, másrészt vezérlési lehetőséget adva a különböző funkcióknak.
Mozdony/szerelvény vezérlőablak
Gyakorlatilag egy LokMAUSE szerepét látja el. Ezzel tudjuk kézi-vezérelni a
vonatokat.
Beállításakor meg kell adni a nevet, jelölőszínt,(pl. 1016 003-4, vagy
ÖBB ingavonat), típust (villany- , gőz- , dízelmozdony, teher-, személy-,
gyorvonat), címet (pl.LENZ003) , gyorsulási, lassulási adatokat,végsebességet,
szerelvényeknél a szerelvény hosszát, valóságbeli súlyát, gőzmozdonynál a víz
és széntároló mennyiségét, stb.. tehát minden olyan adatot, amely az adott egység
működési tulajdonságait befolyásolhatja.
A legfontosabb azonban a sebességgörbe felállítása. Erre azért van szükség,
mert a mozdonyok valós sebességét össze kell hangolni egy a program által használ
1-1000 terjedő tartománnyal azért, hogy a program által a sebességből számított
távolságok megegyezzenek a valóságban megtett távolságokkal. Tehát, azok a mozdonyok,
amelyeknél ez megtörtént a gyakorlatban is olyan sebességgel mozognak a pályán,
mint a képernyőn. Enélkül a program nem tudja cm pontosan az ütközőbak vagy
szemafor előtt megállítani a vonatot, hiába ad utasítást a mozdonynak, hogy
lassítson majd 5,3 mp múlva álljon meg, mert a mozdony a valóságban ennél gyorsabban
eléri a célt és az asztal alatt köt ki, lebontva az ütközőbakot és minden mást,
ami az útjába került.
Itt a tesztpálya hosszának megadása mellett választhatunk manuális, félautomata vagy teljesen automata kalibrálás között.
Óra
A program beépített virtuális órája. Egytől tízszeres szorzóval működhet,
mely alapján a menetrendben rögzített adatok aktivizálódnak.
Üzenetablak
A program itt adja vissza a hibaüzeneteket, vagy nyugtázza a feladatok
teljesítését, egyes esetekben hibára, veszélyre hívja fel a figyelmet.
Inspector
Az éppen aktív elem minden tulajdonságát és állapotát mutatja
Dipatcher
Ez az egység az automatikus vezérlés lelke. Az itt megadott paraméterek alapján
lehet az teljes vagy részautomatikus működést szabályozni. 4 egysége van melyek
szorosan egymásra épülnek. Ezek között szintén logikai és/vagy kapcsolatokat
lehet kialakítani, vagyis egy elem állapotának változása bármelyik másik egység
aktiválását vagy tiltását generálhatja. A program, a maga egyszerű felépítésével,
végeláthatalan hivatkozások lehetőségét adja, érdemes egy füzettel és egy ceruzával,
esetleg a számítástechnikai programozásban jártasak számára ismerős folyamatábrák
segítségével megtervezni a 'rendszert', mert könnyen beleveszhetünk menet közben.
Nekem sikerült egy hibás kereszthivatkozással 2 napig is vacakolnom, mire rájöttem
, miért nem hajlandó a mozdonyvilágítást bekapcsolni a program.
A Blokkok
Egy vagy több valós vagy virtuális foglaltságjelző halmaza. Virtuális foglaltságjelző
egy olyan valós foglaltságjelzőn alapuló elem, mely fizikailag nem létezik.
Ebben az esetben a foglaltságjelzőre nyugati irányból belépő
mozdony 215 cm megtétele után működébe hozza a virtuális fogl.jelzőt, amely
pl. megállíthatja azt. (Pl. jelző előtt. Ebben az esetben is fontos a mozdonyok
sebbeség-kalibrálása, mert hibás adatoknál a mozdony nem ott áll meg, ahol kellene
neki.)
A blokkokat nevesíteni kell, megadni a blokkban futó vonatok maximum (zöld fény)
és mérsékelt (sárga fény) sebességét, a blokkokat alkotó foglaltságjelzőket,
valamint ezen foglaltságjelzők vonatbefolyásoló minőségét. Ezt lefordítom közérthetőbbé:
Van egy blokk, amit 3 sorban elhelyezkedő foglaltságjelző alkot (ez bármilyen
arányban lehet virtuális és valós is). Ezek közül a középsőt úgy állítom be,
hogy a kelet felől érkező vonatokat 50 cm-es szakaszon a minimum sebességre
lassítsa le. A bal oldalit pedig úgy, hogy a kelet felől érkező vonatokat azonnal
állítsa meg. Erre a vonatbefolyásolásra akkor van csak szükség, ha a belépő
vonat csak áthaladna ezen a blokkon, de a számára következő blokk foglalt, a
következő blokkot védő jelző tilosat mutat, vagy ha ez a blokk jelenti a belépő
vonat 'végállomását'. A fenti példa szerint a nyugatról érkező vonatok, mivel
őket nem szabályoztuk le, a blokkba történő belépéskor -ha az előző mondat alapján
megállásra kényszerül- azonnal 'besatuzik'. Ezzel szemben a keletről érkezők
sebességváltozás nélkül áthaladnak a jobb oldali szakaszon, a középsőbe érve
50 cm hosszú úton fokozatosan lecsökkentik sebességüket a minimálisra, majd
a bal oldaliba belépve finoman megállnak. Ezzel elértük, hogy az adott blokkon
belül, minden szerelvény fizikailag azonos helyen álljon meg, továbbá azt, hogy
a szerelvény teljes hosszában az adott blokkban tartózkodjon. Ellenkező esetben
-satuzásnál- a mozdony az adott blokkban tartózkodik már, a szerelvény hátsó
része pedig még az előzőben.
Beállítható ezen kívül még a blokkot mindkét irányból védő jelzők halmaza is.
Azért halmaz, mert mindkét irányból több jelző is védheti az adott blokkot.
Ezeket a jelzőket a program - a blokk foglaltsági állapotának függően- automatikusan
állítja.
- ha szabad a védett és a védettet követő blokk is, zöldre
- ha szabad a védett, de foglalt a védettet követő blokk,
sárgára
- ha foglalt a védett blokk, pirosra
állítja a megadott jelző(ke)t.
A közlekedési vonalak (LINES)
Ez a következő lépcsőfok: a közlekedési vonalak blokkok,
vágányutak és más közlekedési vonalak halmaza lehet. Ezt is nevesíteni kell
(pl.: tároló 1.vágány - tároló kijárat) , meg lehet adni a vonalat védő
vágányutat, a vonalat alkotó blokkokat, lehet kisebb egységeket magában foglaló
vonalakat egy csokorba szedni.
Például:
1. vonal : Bp.Keleti 1.vágány - Bp.Keleti aluljáró
2. vonal : Bp.Keleti
aluljáró
- Józsefvárosi elágazás
3.
vonal : Józsefvárosi elágazás - Hungária krt-i felüljáró
4.
vonal : 1. vonal + 2. vonal + 3. vonal
Menetrendek (SCHEDULES)
A következő szint a legösszetettebb, így egy két fontosabbat
emelek ki belőle:
Az egyes menetrendek alapjai a közlekedési vonalak.
Az adott menetrendben
szereplő vonalon futó vonatokat 5 féleképp állíthatjuk be:
NORMÁL: induló állomás - célállomás (vagy fordítva), 1 alkalommal
INGA: induló állomás
- célállomás között oda vissza, általunk megadott alkalommal
KÖR:
induló állomás - induló állomás (körpálya), általunk megadott alkalommal
VÉLETLEN
(RANDOM): Az adott menetrendbe véletlen-elven generál vonalat
TOLATÁS:
ebben az esetben kikapcsol az adott vonalra az automatika, és kézi vezérléssel
mozgathatjuk a mozdonyt, a védelmet
azonban automatikus látja el
Az adott menetrend csak akkor kapcsol élesbe, ha ezt semmi korlátozás nem akadályozza ebben. Bármilyen akadályoztatás esetén (pl.: nem tud vágányutat kapcsolni, mert egy másik vágányút kizárja ebből) a menetrend nem élesedik. Ebben az esetben megadhatjunk a későbbi próbálkozások számát és intervallumát. (Pl.: 20 másodpercenként, összesen 20 alkalommal).
Lehetséges az indításhoz és a leállításhoz előre elkészített makro-kat hozzárendelni. (Pl.: menetrend indításkor mozdony motor, világítás bekapcsol utána 2 mp szünet, majd kürt)
Van egy ún. 'opciók' beállításra is mód. Itt olyan más vonalakat adhatunk meg, amelyek az eredeti akadályoztatása esetén lehetőségként szóba kerülhetnek. Az én esetemben a tároló pályaudvar 1.tároló szakaszára csináltam egy menetrendet. Ha az 1-es szakasz foglalt, opcióként megadtam a 2.,3.,4.,5. tárolóvágányt, a program az első szabad vágányra beengedi a vonatot. Ha az összes foglalt, utolsó opcióként a vonat az áthaladó (6.) vágányon keresztül visszafordul és visszajön a fenti pályára.
Minden menetrendhez hozzá kell utalni a benne közlekedtethető mozdonyok/szerelvények nevét. Ezeket lehet csoportokba is szedni. (Pl. villanymozdonyok, motorvonatok, tehervonatok, stb...), így kizárhatók a menetrendből a nem odaillő elemek. (Pl.: Nem járhat be a fejpályaudvar peronja mellé egy tartálykocsikból álló tehervonat, vagy felsővezeték nélküli vonalra nem mehet ki villanymozdony, stb...)
Időzítő (TIMETABLE)
A legfelső szint: Itt lép be a fentebb már tárgyalt virtuális óra. Az időzítőben ugyanis a nap 24 órájára szóló órarendet készíthetünk, melyben időpontokhoz köthetjük a menetrendeket. Ezen a szinten a program automatikusan indítja útjára a benne szereplő vonatokat.
Mint említettem,
ez csak egy nagyon kicsi része annak, amit a software tud, de csak az itt leírt
lehetőségek mekkája, azt hiszem, nyálcsurgást vált ki minden vasútmodellezésért
rajongó emberből...