2011.09.07.
A tavalyi költözést követően belekezdtem az elemek összeállításába, azonban a SPUR 1-es modulok építése miatt közel egy évig ismét sorsára hagytam az asztalt. Augusztus 20-a után azonban újra nekiálltam rendbe tenni a dolgokat, szeretnék mihamarabb elérni arra a szintre, amikor újra benépesedik vonatokkal az asztal és megindulhat a forgalom.
Plusz motivációt adott, hogy október végére beadtam a derekam egy nagyszabású kiállításon való részvételhez. Az asztal építésével töltött 10 év során először lesz publikus helyen látható az egész alkotás:
http://www.flexmodell.hu/
Készült pár új terv is a továbbépítésről, figyelembe véve a rendelkezésre álló helyet és körülményeket, addig viszont még a meglévő elemekkel is rengeteg munka vár rám. Mindamellett, hogy a szétszereléssel, költözéssel járó sérüléseket, károkat ki kell javítanom, a legfontosabb, hogy az eddig spirálként funkcionáló hegyvidékes elem átépítésével az asztalt L alakban meg kell törnöm. Az eddigi 3 emeletes spirál értelmét veszítette, így ez már a költözés előtt szét lett szerelve. Az elemen megmaradt - igaz leszerelve - a hegytetőn lévő 2 vágányos kisállomás (St.Noemi), valamint az alagútbejáratokkal, növényekkel tűzdelt hegyoldal. Ezt az elemet kell úgy újjáépítenem, hogy a 90 fokkal elfordított vidámparkos elemekkel, valamint a rejtett tárolóval az összeköttetést sarokelemként biztosítsa.
A tereprendezés mellett a vezérlés alapos átépítése mellett döntöttem, ebben a Keszthelyen szerzett közel 4 évnyi tapasztalaim és az ott levont tanulságok motiváltak. Hasonlóan az ott alkalmazott technológiához, a vezérlés ketté lett osztva, egymástól teljesen független központtal, külön betálplálással és visszajelzéssel újrakábeleztem az összes elemet. Az egyik központ - a vágányokon keresztül - a vonatok, míg a másik a kitérők, jelzők, egyéb eszközök, dekóderek vezérléséért felelős. A két központ összehangolt működését a TrainController 5.8-as verziójú szoftvere biztosítja. Korábban itthon és Keszthelyen is problémák merültek fel abból, hogy egy központ nem tökéletesen látta el a komplex vezérlést, parancsok, utasítások vesztek el a semmibe. Az okát nem tudom, de tény, hogy ez a hibajelenség fennállt. Ennek megoldására iktattam be egy második vezérlőegységet, így az ilyen jellegű zavarok, hibák száma szinte nullára redukálódott. Másik nagy problémával akkor szembesültem, amikor szét kellett bontani az asztalt. A vezetékek ugyanis csak részben lettek bonthatóvá téve, sok esetben ezeket csak szétvágni tudtam. Most, tanulva a hibámból, az egyes elemek közötti kapcsolatokat bonthatóvá tettem, így egy esetleges következő szétszerelés és összerakás már kisebb munkával és károkozással kivitelezhető, ezenfelül az egész rendszer átláthatóbb lett.
A sarokelem vázának nagy része is újraépült, ugyanis most nem emelni, hanem süllyeszteni kell 10 cm-t a pályán ahhoz, hogy a tárolópályaudvar elférjen a felette lévő vidámparkos elemek alatt.
2011.09.19.
A spirál kijáratához csatlakozik a tárolópályaudvar. Az összeillesztés megtörtént, azonban a rendelkezésre álló hely 80 cm-rel rövidebb, mint amennyire a tárolónak szüksége lenne. Így a tároló utolsó elemét szét kellett szednem és visszavágni a hosszából. Ebből adódóan a vágányok kijárati oldalát is át kellett rendezni, valamint újraépíteni a visszafordító hurkot. Kiváltottam az eddig használt LENZ hurokmodult, helyére a sokkal stabilabban és alapvetően más működési elven működő Littfinski KSM-SG hurokmodult kötöttem be. A tárolópályaudvar behelyezését követően a vidámparki állomást az alagútbejárattal összekötő rámpa készül, továbbá a többi asztalelem is kezd a helyére kerülni. Négy év szünet után öröm volt látni, ahogy a vidámpark fényei felgyúlnak és a játékok újra működésbe lépnek.
2011.11.02.
Úgy terveztem, hogy az újjáépítés, átalakítás minden mozzanatát (hűen magamhoz) alaposan dokumentálom itt. Azonban a gödöllői kiállítás nyitásának időpontja vészesen közeledett és napról napra csak azt konstatáltam magamban, hogy nagyon messze van még az elvárt állapot. Így a munka feszített tempóban folyt, a fényképezőm meg csak várta a sarokban, hogy egy-egy munkafázis végeztével akcióba léphet. Aztán hajnal 1-2-3 órakor, amikor véres szemekkel felbotorkáltam aludni a pincéből, megbeszéltem magammal, hogy erre se időm, se energiám nincs most. Végül kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de összeállt minden, rendben lezajlott a kiállítás. Gondoltam, majd nyugisabb napokon fotózgatok, dokumentálok. Csak épp a gépem felejtettem itthon minden reggel... Így esett, hogy az asztal első nyilvános szerepléséről egy darab saját fotóm nincs. Kénytelen vagyok azoknak a modellezőtársak fotóira, videoira hagyatkozni, akik meglátogatták a kiállítást és véleményüket, benyomásaikat, képeiket megosztották az interneten:
http://blog.trainmodeller.hu/ (2011.október)
http://iho.hu/hir/a-minosegi-vasutmodell-kiallitas-111021
Végül Tóth Gábor és az iho.hu jóvoltából mozgókép is megörökítette a kiállított asztalokat:
http://iho.hu/hir/godolloi-vasutmodell-kiallitas-111028

Fotó: Jermann Kálmán, www.iho.hu