2006. novemberét írtuk, mikor újabb részekkel gyarapodott az asztal. Pár sorban kicsit blog-osodom, nem mintha hatalmába kerített volna ez a fénykorát élő webkultúra, csak hátha érdekel másokat... Történt ugyanis, hogy pár napja felhívott egy kedves Barátom, hogy frissítsem már az oldalt képekkel, írásokkal, mert kell neki egy kis inspiráció, hogy saját asztalának építését folytassa. Leültem még aznap este a gép elé és meglepődve szembesültem azzal a ténnyel, hogy 2004.márciusa óta még mindig nem jutottam el a hetedik szakasz végéig. Megpróbáltam gondolataimban visszajátszani az elmúlt két évet és rájöttem, hogy sokszor hosszú hónapokig egy szöget nem ütök be, aztán pár éjszaka alatt elkap a gépszíj és látványos haladást sikerül összehoznom. Persze időhiány a legfőbb ellenség, de sokszor érzem, hogy időm lenne, de kedvem nincs csinálni. És most kanyarodnék vissza a monológ elejére. Jön valami inspiráció és újra visszajön az alkotókedv. Elég egy utazás, egy kiállítás, vagy átjön Brikó barátom és első mondata: De jó lenne, ha már körbe-körbe járhatnának a vonatok... Egyszóval, ha valaki úgy érzi, hogy a hatalmas, kezdeti lendület fogytán van, ajánlom, üljön fel egy vonatra, nézzen meg egy kiállítást vagy böngésszen a neten ebben a témában, előbb-utóbb újból elkezd bizseregni mindenkiben az alkotóvágy. Nekem sokszor maga a mennyország, hogy a mindennapok gondjaiból, problémáiból felmenekülök a padlásra, kikapcsol az agyam és csak játszom önfeledten, mint egy gyerek. Nos, Barátaim és minden Kedves Látogató ! Folytatom, ahol abbahagytam:
Nevezetesen egy újabb alagútbejárat és támfal elkészítésével:

A képek mellé sok leírást nem fűznék, sokadik alagút és sokadik támfal, a végeredmény mégis különbözik egy kicsit az eddigiektől. Az alapanyagok többnyire már ismerősek, amolyan receptes felsorolásban:
1 db Noch 58010-es alagútportál, a korábban használt Faller 170839 támfal, Faller kerítés, Auhagen fedkő, Noch huzalbordás kartonpapír.
A leragasztott kő-imitációt Faller 45 matt festékkel festettem, majd világos árnyalatú ASOA porral koszoltam.

A 30 fokban befordított portál tetejét kőzúzalékkal szórtam le, majd fűzöld szóróanyaggal 'gazoltam'. A zúzalékot higított vízbázisú ragasztóval itattam be, ilyen helyeken veszélyes a nitrolakk használata, mert az alatta lévő styrodur anyagot szétmarja...

Másik oldalon a támfal HEKI Wiesengras borítást kapott. A rögzítéshez remekül bevált a képen látható TESA Alleskleber (OfficeDepot-ban, Kaiser's áruházak papír osztályán szinte mindig kapható), ez vízbázisú ragasztó szintén. Ragasztás után a kezem úgy néz ki, mint egy zöld szőrű állat mancsa, de csapnál minden különösebb oldószer nélkül könnyedén lemosható.

A alábbi képeken bemutatott SILFLOR család sajnos itthon nem beszerezhető, interneten rendelhető vagy legközelebb Bécsben lehet hozzájutni, legnagyobb választékot a Quellenstrassen lévő Suskopf féle modellboltban láttam eddig. Az anyag elsősorban lombozat készítésére alkalmas, de jelen esetben kis szabálytalan formákat vágtam belőlük és széthúzkodtam a bennük lévő vékony damilszerű szálakat, majd leragasztottam őket. Két féle színt kevertem vegyesen, remek aljnövényzet készíthető így.

Kiállításokon, vásárokon biztos siker egy pörgő-forgó, csilingelő, világító vidámpark egy terepasztalon. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek szemét is vonzza egy H0-ás méretre kicsinyített hullámvasút, körhinta vagy óriáskerék látványa, főleg, hogy apró motorok, szivattyúk dolgoznak elrejtve azért, hogy ne csak statikus látványt nyújtsanak, hanem az igazihoz hasonlóan működtessék ezeket a játékokat. Mindezt a élményt más látványelemekkel még tovább lehet tuningolni, a gyári építőkészletekbe 10 évvel ezelőtt betervezett világítások mellé mikroledekből álló színes futófények, feliratok is megtalálhatóak már egyes német manufaktúrák kínálatában. A miniatűr vidámpark úttörője a FALLER, folyamatosan bővülő kínálatuk évről-évre tartogat valami újdonságot ebben a témában is.  A több száz elemből álló építőkészletek összerakása közben sokat tanakodtam magamban, hogy mennyire lehet rentábilis ezen termékek megtervezése és legyártása, mivel elég speciális, nagy helyigényű építményekről van szó. Feltételezem, hogy nem sok helyen készül olyan terepasztal, melynek központi témája egy vidámpark lenne és a vasút csak, mint kiegészítő lenne jelen. Egyéb esetben -véleményem szerint- minimum 15 négyzetméternél nagyobb terepasztalnál jöhet szóba egy 3-4 négyzetméter alapterületű vidámpark megépítése, a többi területen a vasútüzem és más témák (lakóépületek, raktárak, gyárak, autóutak, stb...) kapnak elsősorban helyet, azaz amíg szinte minden asztalon megtalálható valamilyen állomásépület, bakterház, lakóépület, benzinkút, stb.., addig talán minden századiknál lehet igény ezekre a speciális építményekre. Mint említettem, működő, mozgó alkatrészekkel bőven ellátott 'modellekről' van szó, így összeállításuk is nagyobb odafigyelést, türelmet és megfelelő vérnyomást igényel... 12 év alatt és 120/80 felett csak szülői felügyelettel ajánlom :-)) Nos, komolyra terelve a szót, a következő részekben igyekszem kedvet csinálni mindenkinek, aki terepasztalán lehetőséget, magában pedig ambíciót lát egy vidámpark elkészítéséhez. Mivel nagy rajongója vagyok a valódi kaland- és élményparkoknak, személyes élmények is nagyban motiváltak BETTINALAND elkészítésében.

A rendelkezésre álló helyen négy nagyobb építményt és 5-6 db kisebb pavilont terveztem beépíteni, a nagyok nevezetesen:
- FALLER 140431, TOP SPIN
- FALLER 140312, Óriáskerék
- FALLER 140430, PIRATEN INSEL, Vízi csúszda
- FALLER 140432, WILDE MAUS, Hullámvasút

TOP SPIN
A modell eredetije ma már a budapesti Vidámparkban is megtalálható, én legelőször 2004.nyarán az olaszországi Gardalandban ültem ezen a játékon.

A modellben 2 db motor, 2 db reedcső és egy  vezérlőpanel van beépítve, ezáltal a két oldalsó tartókar mozgásával egyidejűleg az üléssor is önállóan képes mozogni saját tengelye körül. A két oldalsó színes oszlop világítása gyárilag 2-2 db fehér izzóval van megoldva, a pénztárbódé világítása házilag készült. A német Mayerhofer úr által vezetett elektronikai cég által készített TOP SPIN feliratot 348 db sárga led alkotja, a vezérlés hajszálvékony vezetékek segítségével az asztal alá lett rejtve. Az építőkészlet összerakása kb.40 munkaóra volt.
A támfal előtti szakaszon 2 cm szélességben füves sávot (HEKI Wiesengras) alakítottam ki, az útszegélyt EVERGREEN StripStyrene (2,5*3,2 mm) profilból készítettem, melyet 1 cm-ként bereszeltem, majd REVELL 75-ös szürke festékkel festettem le. A TOP-SPIN alatti területet FALLER 170796-os gránit színű festékkel festettem le. A járda Brawa 2815-ös útlapokból készült, az illesztéseket REVELL PLASTO-val tömítettem, majd szintén REVELL 75-ös színnel festettem. A lámpaoszlopok TT-s méretű Viessmann 6993 (1 karos) és 6998 (2 karos).

PIRATEN INSEL
Hasonló játék szintén megtalálható a budapesti Vidámparkban, személyes élmény inkább a bécsi Praterben lévő Pirat-hoz kötődik, itt ültem először farönkhöz hasonló csónakban a lányokkal. Mivel a lányok először ültek vízi csúszdán, bevállaltam, hogy kamerával a kezemben előre ülök. Mivel a súly így a csónak elejébe került, a becsapódáskor tetőtől talpig eláztam...

Az építmény közel 300 munkaóra alatt készült el, melynek nagy részét az egyedileg készített világítás, 68 db fehér izzó beépítése tette ki. Nem tetszett ugyanis, hogy a FALLER még lehetőséget sem ad világítás beépítésére. A lámpatest-imitációkat kifúrtam, izzókat helyeztem el bennük, a vezetékeket az oszlopok hátuljára ragasztva a csúszda alatt futó gerincvezetékhez forrasztottam. A vezetékeket, forrasztási pontokat lefestettem. A modellben 2 db motor és 2 db vízszivattyú van, melyek a medencében lévő ioncserélt vizet a csúszda tetejére szivattyúzzák fel, így a csónakok az igazival megegyező módon vízen úszva csúsznak le. A modellt körülvevő területet FALLER 170797, homokszínű festékkel festettem le.

A vízi csúszda mellett futó vasútvonalat el kellett még kerítenem a vidámpark területétől. Ehhez a KIBRI 8603-as kerítését légecsettel ezüst színűre festettem, majd leragasztottam. A sínek melletti területet NOCH 95635 szóróanyaggal borítottam. A bokrok HEKI lombozatból készültek, a fákat az MD-Modell-től vásároltam. Utóbbiból a bécsi kiállításon szoktam bevásárolni, darabját 1 euroért lehet beszerezni, ami a konkurenciához mérten igen kedvező ár. A parkban lévő padokat a BUSCH forgalmazza 6012-es cikkszámon, a szobrok PREISER termékek.

RIESENRAD – ÓRIÁSKERÉK
Klasszikus óriáskerék 20 db kabinnal. A kabinokhoz gyárilag kapható beépíthető világítás, valamint a pénztárbódé és a bejárat felett átívelő boltív is kivilágítható. A modellt valamikor 2000-2001 környékén raktam össze, az akkor még 6 éves nagyobbik lányommal, akkoriban o volt abban a korban, amikor élvezettel kuporodott az ölembe és élvezte, hogy alkothat. A kabinokba figurákat ragasztottunk és napokig gyönyörködtünk a közös alkotásban. Reméltem, hogy eljön a nap, amikor végleges helyén láthatom végre a terepasztalon. Noémi közben betöltötte a 12. évét és már nem is emlékszik rá, hogy ez valamikor az O kezei közül került ki.

Az óriáskereket 1 db Faller motor hajtja. A bejárat melletti részre nem járdalapot tettem, hanem HEKI wiesengrast ragasztottam le, így egy virágos, füves park lett kialakítva, melyet pirosra festett Faller korláttal kerítettem körbe.

WILDE MAUS
Ez a játék a bécsi Prater-ből is ismerős lehet bárkinek, közvetlen a bejárattal szemben az óriáskerék mellett volt még pár éve, amikor utoljára ott jártunk. A Piraton elszenvedett vizes 'baleset' után itt szárítottam meg magam, 2 kör elég volt, hogy a csurig ázott ruhám kiszáradjon a menetszéltől :-) A modell 4 db kocsit tartalmaz, melyeket egy motorral meghajtott csörlő egy, a kocsik aljára szerelt mágnes segítségével juttat fel a tetőpontra, ahonnan a gravitáció segítségével jutnak vissza a kiindulási pontra. Sajnos a kocsik konstrukciója igen kényes, több órás szenvedés árán sikerült a műanyag csapágyakba süllyesztett fém tengelyeket úgy beállítanom, hogy a lehető legkisebb súrlódás lépjen fel a tengelyek felfüggesztési pontjain, ennek ellenére nem sikerül üzembiztosan működtetni a játékot, 2 ponton, teljesen kiszámíthatatlanul lendületüket vesztik a kocsik és megállnak. Összességében, az óriáskerék kivételével, mindegyik modellnek vannak működési buktatói, van, hogy 1 órát is üzemelnek probléma nélkül, de olyan is előfordul, hogy 1 percen belül többször is valami galiba támad. A Wilde Maus világításánál is szűkmarkúan dolgoztak a tervezők, egyedül a bejáratnál lévő bódék és a két kisegér alatti henger van gyárilag világítás számára előkészítve, ezért itt is egyedileg készítettem el a fehér virágszirmok között lévő lámpákat. A Mayerhofer féle reklám-fényt 606 db mikroled alkotja. A játék beépítése külön művészet volt az egyedi fények miatt kialakult vezeték- rengeteg miatt, ezeket pontosan átjelölve kellett egyesével az asztal alá vezetni.

A PARK
Következett a töltelék, azaz a játékokat körülvevő terület kialakítása, 'élettel' megtelítése. A Wilde Maus összerakásánál Bettina egyre többet sürgött forgott körülöttem, ahogy alakult a formája a vidámparknak, egyre nagyobb élvezettel felügyelte a róla elnevezett élménypark építését. Téli szünet lévén szabadideje nagy részét velem töltötte a padláson és két kezébe vette a dolgok irányítását. Ragasztott, vágott, festett, tervezett és alkotott velem együtt. Mennyivel gyorsabb és élvezetesebb így dolgozni...
Elkészítettük a járdákat, a parkot körülölelő sövényt. A Wilde Maus és a Piraten Insel közötti területre parkosítottunk, ez megtetszett a budapesti Vidámparkban, gondoltam itt is jól mutatna. Sok apró kiegészítő került a helyére, fagyis, hot-dogos, céllövölde, grillcsirke árus furgon, padok és rengeteg Preiser figura. A bejárat elég üresen tátongott, így ide is készítettünk egy neonreklámot.

Evergreen I-gerenda profil, festve, koszolva, 3 db MD-fa és Heki lombozat.

Maradék járdalap, bontott lámpa és fehér ledes Viessmann kocsibelső-világítás, összeragasztva, ízlés szerint festve, koszolva. A képet fehér lapra nyomtattam, 125 mikronos fóliával lelamináltam, kivágtam és felragasztottam.

Faller sövény és bódék, Busch furgon, Preiser figurák...

Sokat töprengtem azon, hogy mivel dobjam fel a vidámpark előtti járdaszakaszt azon kívül, hogy figurákat és parkoló kocsikat teszek elé. Arra gondoltam, hogy novemberi berlini LOXXX és kölni vásár-kirándulásunkon megfigyelem a kiállított asztalokat, hátha valami jó ötletet látok. Pár nappal indulás előtt, miközben a kutyákat sétáltattam a ház előtt, épp plakátot cseréltek az út melletti óriás-hirdetőtáblán. Hogy ez eddig nem jutott eszembe ! Annyi van már belőlük úton-útfélen, hogy fel sem tűnnek már. Óriásplakát kell nekem, de nem akármilyen, kivilágított. Kapóra jött a Viessmann cég által kiadott 2007-es újdonság, a 6333. számú ledes reflektor. Szép, fehér fényű, gyönyörűen kidolgozott modell. Külön öröm, hogy a No.1, azaz a mestermodell még 2006.őszén -több más újdonsággal- Bátonyterenyéről egyenesen hozzám került fotózásra, ugyanis a 2007/2008-as Viessmann katalógus több illusztrációja, valamint a címlapfotó itt, a marTRAIN asztalon készült, kiszorítva a hamburgi Miniatur-Wunderland, amúgy gyönyörű képeit. A képek elkészítéséért Egly Tibor barátomat illeti a dicsőség, két napi profi munka gyümölcsét nézegetik azóta lelkes modellezők a világ bármely pontján. Furcsa leírni és lehet, hogy sokak számára nagyképűen hangzik, de tény, hogy ezek a kiegészítők a világon először itt debütáltak terepasztalon, jó három hónappal azelőtt, hogy piacra dobták őket. Németországi túránk során fényképezőgéppel a kezemben plakátvadászatra indultam, mivel német terepre német plakátok illenek...

Mint említettem, először anyaggyűjtéssel kezdtem, főleg a kölni főpályaudvaron találtam jól fényképezhető táblákat.

A kereteket számítógépen, egy képszerkesztő programmal levágtam. Az átlagos, igazi hirdetőtáblák méréseim szerint kb. 6 méter szélesek és 3,5-4 méter magasak, így a modelljüket 1:87 arányban 6,9*4,9 cm-re méreteztem. A kész képeket 200 mg-os papírra nyomtattam és az 1 mm-es fekete keret körül kivágtam.

A táblák váza 2 mm vastag Evergreen műanyag lapból lett kivágva, ugyanakkora méretre, mint a kivágott papírkép, majd összeragasztottam őket. A lábazat és a keret szintén Evergreen profil, előbbi 2,5*3 mm-es, utóbbi 0,5*1 mm-es. Sajnos az Evergreen termékeket Magyarországon szinte lehetetlen beszerezni, esetenként Bécsben, de többnyire Németországban lehet, főleg vásárokon hozzájutni.

A kész keretet feketére festettem

Száradás után a felső konzolokra 1 mm átmérőjű lyukakat fúrtam, melyeken átvezettem a reflektor vezetékeit egészen -a lábak mögött rejtve- az asztal alá.

Az elmúlt négy hónapban elég kevés időm volt foglalkozni az asztalépítéssel, család, munka, főiskola mellett csak ritkán tudtam kedvenc hobbimra időt szakítani. Azért lassan készülget az állomás, összegyűlt jó pár fotó, úgyhogy itt az ideje egy kis weblap-fejlesztésnek is. Mielőtt a lényegre térek, következzék egy rendhagyó kép :-), ugyanis 5 évesek lettünk !!! 2002.januárjában kezdtem el az asztal építését, az első www.martrain.hu bejegyzés pedig 2002.február 22-én jelent meg a világhálón. Köszönöm azt a rengeteg e-mailt, amit az évek alatt kaptam, egy kivételével mindegyik pozitív visszhangról tanúskodott, számtalan barátot, ismerőst és rengeteg szakmai elismerést köszönhetek az elmúlt éveknek.

A munka Bettinaland Ost állomásnak és környezetének megépítésével folytatódott. El kellett készíteni a vidámpark és az állomás között átmenő utat, kialakítani a parkolókat, infrastruktúrát és életet varázsolni a területre. Ami újdonság, hogy az állomások peronjait gipszből készítettem speciális szilikon öntőformák segítségével, első nekifutásra akadtak problémák, nehézségek, de megfelelő gyakorlat után olcsó és nagyon szép dolgokat lehet gipszből varázsolni a terepasztalokra.

Még 2005.novemberében, a müncheni kiállításon akadt meg a szemem a Werkstatt Spörle féle szilikon öntőformákon, a kiállításról készült képek között jó pár dioráma képe megtalálható, melyeken az általuk, gipszből készített peronok, járdák, sziklák és támfalak láthatóak. Honlapjukat sajnos nem találtam, csak olyan oldalakat, ahol a cég elérhetősége található meg:
http://www.altenbekener-eisenbahnfreunde.de/Grundlagen/Gips_giessen/gips_giessen.html
A szegélykövek és a burkolat alapanyaga modellgipsz, ezek a kiöntéstől számított 48 óra elteltével már tökéletesen megkötnek, könnyen lehet velük dolgozni.

Ragasztásukhoz vízbázisú faipari ragasztót használtam. A peronok alapja 8 mm-es rétegelt lemezből készült.

A réseket Revell Plastoval tömítettem ki. Az elkészült peront először Faller 180507-es festékkel festettem le, majd szárazecseteléssel, ASOA szürke és homokszínnel patináltam. Új anyagokkal és színekkel dolgoztam a síneknél is. A talpfákat és a síneket Revell 67-es színnel fújtam le és a megszokott HEKI szóróanyag helyett ASOA szóróanyagot használtam. A vágányok közé más árnyalatú követ szórtam, valamint foltonként a NOCH Grassmaster segítségével gyomokat készítettem.

Az ágyazatot itt is matt parkettlakk-nitrohigító oldattal rögzítettem. Száradás után a felületet vízben feloldott szürke temperával itattam be, hogy ne legyen annyira kontrasztos és steril a látvány. Elhelyeztem a jelzőket, bokrokat, növényeket, végül táblákkal láttam el a peronokat.

Az állomás épületén sokat töprengtem, mindenképp egy jellemzően német, közepes méretű állomást képzeltem el, ahol regionális és Intercity vonatokat is fogadhatnak. Választásom egy KIBRI épületre esett.

Fontos szempont volt az is, hogy a rendelkezésre álló helyre beférjen az épület, szerencsémre a B-9371 számú épület az ízlésemnek és a lehetőségeknek is tökéletesen megfelelt, kivéve a peronjait és az épület színét. Szerencsére mindkét probléma orvosolható volt. A peronok építése közben kiépítettem a felsővezeték-rendszert, mert a peront a tartóoszlopok köré kellett szabni.
Az első próba...

...a peron építése közben és után.

Ezt követte a kiegészítők elhelyezése. Plakátok, Preiser figrák, kerékpár-tároló (Faller), autók, buszok, Noch neon-fólia, világítás, stb...
A plakátokat az internetről halásztam össze, megfelelő méretre kicsinyítettem és kinyomtattam.

Végül pár kép az állomás környezetéről.
A belső oldal első nekifutásra:

Másodikra már változott a kép, gyalogátjáró kellett az állomás és a vidámpark bejárata közé...

Parkoló, vasúti átjáró, a harmadik és negyedik vágány közötti peron pedig még építés alatt.

Ez meg hogy került ide ???? :-)