Kicsit megkésve, március 15-én sikerült képeket készítenem a februári munkákról, hol a gépem maradt otthon, hol időm nem volt fotózni. A kastély mögött elhelyezett Zalaszentiván állomás és környéke esett át egy alapos renováláson, a tavasz az asztalon is beköszöntött.
Kinőtt a fű, lett bokor, fa, virág, jópár kopár épület kertet, kerítést kapott. Felszámoltunk néhány semmibe vezető utat, így közvetlen útkapcsolat épült Keszthely és Zalaszentiván között. Az állomás mellé odahányt épületekből gazdasági udvar (modern MGTSZ) épült, az állomás peronokat, világítást és burjánzó környezetet kapott. Közel 60 figura is színesíti az elkészült tájat. Ezalatt a járműállomány cseréje is kezdetét vette, a múzeum vezetése zöld utat adott egy lassú, de folyamatos járműcserére, így a leglepusztultabb mozdonyok végre selejtezésre kerültek, idővel az új szerzeményekről is készítek képeket. Főleg a német asztal vonóállománya fiatalodott, kizárólag Roco gépekkel (DB 146, DB 221, OHE Hercules), de a magyar részen is állomásítva lett egy A.C.M.E. EUROCOM mozdony. Reményeim és tapasztalataim szerint ezek kevesebb karbantartással be fogják érni, mint az elődeik, így a rengeteg javítással, szenvedéssel töltött időt át lehet csoportosítani inkább a fejlesztésre, építésre. A képek válogatása közben még találtam pár javítani valót (állomásépület alapozása...), ettől függetlenül elég meggyőző a fejlődés, melyben ismét nagy segítségemre volt Hotz István barátom. A hosszú bevezető után következzenek a képek:

Ismét készült egy fényképezőgépes video, minőségre nem a legjobb, de ha már arrajárt a vonat, gondoltam megér egy misét...
. Egy kicsit még építkezünk, aztán majd nekiállunk nomális, HD felbontású videoanyagot is készíteni.