Ezután az összecsavarozott darabokat egyben fel lehet állítani és összefúrni őket. A rögzítést 3 db kapupánt csavarral oldottam meg.

Elkezdetem az állomás további vágányainak fektetését. Ebben a szakaszban az első részben részletesen leírt fogásokat, technikai megoldásokat újfent nem ecsetelem, a talapzat, a vágányok leszögelése a már megismert módon történt. Újdonság viszont a váltók megjelenése és beépítése, valamint az ezeket működtető állítóművek. A Roco a 2.1 váltóihoz kétféle motoros megoldást. Az egyik a hagyományos felső állítómű (40295,40296), melyet a talpfák széleinél lévő anyákhoz kell lecsavarozni, ezek, mivel látszanak, rontják az asztal valósághű érzetét. Létezik egy profibb, úgynevezett 'láthatatlan' asztal alatti univerzális (N-TT-HO) állítómű szett is (10030). Ezeket a szerkezeteket a váltók alá kell felszerelni úgy, hogy a váltómozgató híd központi pontja alá egy 10 mm átmérőjű lukat kell fúrni és ezen keresztül az állítóműből felfele álló vékony acélszál mozgatja alulról a váltót. Vannak ennél még élethűbb motoros szerkezetek is, amelyek a valóságnak megfelelően lassú mozgással állítják a kitérőket. A Roco viszont kiegészítésként kínál világítással felszerelt kitérő-jelzőt is, melyek a kitérő átállításával együtt megfelelő irányban elfordulnak.

Következett a sínek festése. Ezen a szakaszon új eljárással próbálkoztam. Az első szakaszban leírt ecsettel történő felhordás helyett kipróbáltam a frissen beszerzett festékszóró pisztolyomat. Német modellező folyóiratokban már láttam ilyen eljárást, de fenntartásaim voltak azzal szemben, hogy a lefestett síneken és váltókon az áramellátás tökéletes marad-e. Most már biztosan állíthatom, hogyha vékony permetszerű festékréteggel szóróm le a síneket, váltókat, majd száradás után a sínkoronáról ROCO radírral a festékréteget eltávolítom, a vonatok áramellátása 100%-os marad. Esztétikailag, szerintem, sokkal valósághűbb állapot érhető el így. (Itt is REVELL 85-ös kódú festéket használtam)

Az első szakasz építésekor a felsővezeték kiépítését készítettem legutoljára. Úgy gondoltam, hogy addig sem lesznek útban a felsővezetéktartó oszlopok, nem kell a munkavezetékeket többször le és feltenni. Erre a nagyvonalúságra viszont csúnyán ráfizettem, mert a már hosszú munkával elkészített részeket kellett megbontani ahhoz, hogy az oszlopok talprészét megfelelően és pontosan rögzíteni tudjam. Tanulva ezen hibából, most a sínek rögzítését követően a még 'szűz' terepen megépítettem a felsővezeték-rendszert. A Viessmann által gyártott rendszer legnagyobb előnye (a szépségük mellett), hogy 10 perc alatt az egész (károsodás nélkül !) szétbontható, majd újraépíthető lesz, ha az alatta lévő dolgok 100 százalékosan elkészülnek. Csupán a lecsavarozott talpak árulkodnak az oszlopok helyeiről.
Ugyanúgy, mint a pálya megtervezésekor, ebben az esetben is gondos tervezés szükséges, mielőtt az ember nekiugrik a munkának. Az első pár oszlop kijelölése, szerelése még órákig tartott, most már gyorsan, 'rutinból' megy. Ha egy ügyes kezű modellező kitapasztalja a technikát, utána már gyerekjáték szinten hajigálja fel a vezetékeket.

Fontos viszont, hogy az alábbi kellékek a rendelkezésünkre álljanak:
Viessmann 4197 - 'pozicionáló' az oszlopok pontos elhelyezésére

Viessmann 4198 (HO-hoz) - speciális felsővezeték-hajlító fogó

Viessmann 4190 - egy nagyon 'okos' könyv, melyben táblázatokban, sablonokban meg van adva minden szükséges információ a helyes és pontos munkához, plusz a létező összes üzemi körülmény lemodellezett megoldása standard (egyszerűsített) és profi (valósághű) szinten.

Továbbá a szükséges oszlopok, vezetékek, kiegészítők, stb... és persze az általános kéziszerszámok.

Legelső negatív tapasztalatom a Viessmann-al a talapzat-rögzítő csavarok gyengesége volt. Természetesen egy 2*20-as csavartól az ember nem vár gigantikus szakítószilárdságot, de a mellékelt szerelési útmutatóban leírt 1 mm-es előfúrt lyukban is 2 fordulat után kettészakadt a csavar. És miután síkban szakad bele a rétegelt lemezbe, így kiszedni nem lehet, kifúrni pedig lehetetlen. Ha mellé/elé fúrunk új lukat máris elment a méret, ami igen fontos, hogy ne ugorjon ki az áramszedő a vezeték alól. Pár csavar és némi idegbaj után a következő megoldást tudom javasolni (eddig 26 csavart sikerült így a helyére varázsolni):
A Viessmann utasításával ellentétben 1,5 mm-es fúróval előfúrt lyukba pici műszerolajat nyomtam. A talapzat alját vékonyan beragasztóztam, majd a csavart betekertem addig, amíg a ragasztó el nem kezdett kinyomódni a talp és az asztallap közül. Fontos, hogy itt megálljunk a tekeréssel, mert akár egy negyed plusz fordulat után halk pattanást hallatva a csavar feje önállósodik.
Másik tapasztalatom, hogy a gyárilag hajlított munkavezetékek lötyögnek a tartószárakon. Az univerzális vezetékből a fent említett fogóval hajlított szárak finoman rápattannak a recés gumira, a gyáriak többségét tuningolni kellett, hogy fent maradjanak.
Miután elkészült a teljes szakasz, megkezdődött a bejáratás. Az első próbákat a 1016 003-4 végezte.

A felsővezetékek visszabontása után, hasonlóan az első szakaszban leírtakhoz, a munkát a peronok építésével kezdtem. Ezután elkészült a teljes kavicságyazat, valamint helyére került egy bakterház, a növényzet, sok-sok kiegészítő elem, stb... Ennek a szakasznak a kiépítését kétfelé bontottam. Mivel helyhiány nem lehet egyszerre az asztal mindkét felén dolgozni, ezért először a középső (csarnok) vágányok és az asztal hátsó vége közötti szakasz készült el.

A végeredményről készült képek mellett megemlítem azokat a dolgokat, amikről még nem esett szó előzőleg:

Induljunk a két szakasz határáról. Bonn Hbf. 1.vágányán álló VT 628 motorvonat a kijárati jelző előtt.
A jelző a Viessmann cég gyártmánya (cikkszám: 4013) ,a DB szabványának megfelelő, kidolgozása első osztályú. Az 5226 cikkszámú digitális dekóderbe kötve a TrainController automatikusan vezérli. Különlegesség az, hogy a fényváltást nem a hagyományos relékhez hasonlóan végzi, hanem a valóságnak megfelelően, ún. 'soft'- puha, késleltetett vezérléssel. A képen látható fűszőnyeg megegyezik az első szakaszban leírttal, a bokor szerepét pedig izlandmoha tölti be. Ez különböző kiszerelésben kapható nagyobb dísznövény vagy virágboltokban, a leírás alapján ez nem imitált, hanem valódi növény, amely, ha újra vizet kap, felébred csipkerózsika álmából...

Még mindig az 1.vágány, csak más szemszögből nézve. A szitu is változott a VT 628 már a 2. vágányon áll, valamint a 3.vágányra beérkezett egy ÖBB Taurus vontatta osztrák IC. Az első képen a peronon jól kivehető a két asztalelem illesztésének helye, ez majd a végleges helyrekerülésük után egy vonalba kerül.

1. tároló-vágány. Gyakorlatilag az állomás 1.vágányának folytatása, feladata az erre a vágányra érkező ingavonatok ideiglenes tárolása. A tároló-vágány és a váltócsoport által körbezárt területen kapott helyet az északi forgalomirányító központ (FALLER 120123) némi zöldterület társaságában. A fák alsó talp(gyökér) részét levágtam és a törzsüket ragasztottam bele egy megfelelő méretűre előfúrt lyukba. A képen látható macskaköves út HEKI-DUR anyagból készült (cikkszám: 70062), mely híg fekete festékkel le lett festve. (A festéshez csak vízbázisú festéket szabad használni, minden más szétmarja az anyagot !!!)

A DB AG. első forgalomirányító kutyája kiképzés alatt...

Az út végén lévő tároló-bódé (VOLLMER 5743) mellett a pályafenntartó munkások (PREISSER) lázasan dolgoznak. Vagyis 3 dolgozik, 2 pedig asszisztál hozzá...

..mialatt a 2.vágányról menesztik az indulásra váró motorvonatot.

Képzeletben elindulunk a fák felé...

...átmegyünk alattuk és máris a sínek között kötünk ki. A jobboldali vágány a fordítókoronghoz vezet, a bal oldali a kétvágányú fővonal bejárati vágánya, a mellette lévő kijárati vágányról pedig épp most halad be az IC az állomás 3.vágányára...

..majd egy gyors mozdulattal az 5.vágány mellé kerülünk, ahonnan megcsodáljuk a beérkező vonatot,

továbbá a Viessmann 5053 számú kijelzőjét, melyben egy működő óra mutatja a pontos időt. (Az eladó bolt tájékoztatása szerint, ha lemerül benne az elem, postán vissza kell küldeni a gyárban, ahol ingyen és bérmentve cserélik az elemet)

Két kép a beérkező szerelvényről.

Ez pedig a forgalomirányító épület a peronok felöl nézve.

Korábban nem tudtam a városról képeket készíteni, innen a 'hátsó' oldalról, most pótolom ezeket is:
Az állomás sarkánál lévő hamburgeres (VOLLMER 5135)

Az állomás előtti utca Viessmann taxikkal (3224, 3225)

A másik oldalról nézve: a villamos végállomás,

a parkolóház és az előtte lévő utca,

és a társasház mögötti parkoló.

A második szakasz befejezéséhez hiányzott még a pályaudvar elülső vágányai előtt lévő üres terület beépítése. Az első szakaszt egy félbemaradt autószervizzel zártam, így kézenfekvő volt a folytatás...
A marTRAIN asztal itt bemutatott részlete a FALLER cég 130344 számú épületein alapszik. A szett tartalmazza a hatszög alakú kétszintes bemutatótermet és irodákat, a hozzákapcsolódó lépcsőházat, valamint a szerviz szerepét betöltő 1 szintes épületet. Ez utóbbi már az asztal első szakaszának szélén helyet kapott, erről korábban már készítettem képeket.
A bemutatóterem az utcafronton helyezkedik el, bal oldalán a szervizhez kapcsolódó udvar, jobb oldalon parkoló található. Az épület berajzolása után a mellette lévő díszköves járdát (FALLER 180597) vágtam ki és ragasztottam le, majd ez - sárga díszkövet imitálva - le lett festve.

Száradás után helyére került az épület alsó szintje és a lépcsőház. A földszinti részbe beragasztottam az autómodelleket, figurákat és bekötöttem a belső világítást. Opcióban rendelhető motor a szetthez, mely az eladótérben lévő dobogót hivatott forgatni.

Következett a festés, a telepet körülfogó kerítés (FALLER 180530), lámpák, autók és egyéb kiegészítők felragasztása.

Az autószalon mellett lévő szélesebb területre, a pályaudvar rakodóvágánya mellé egy, a postai- és gyűjtőáru tárolására és rakodására szolgáló rámpát és raktárt terveztem. A második szakasz jobb alsó részén, az állomás vágányhálózatának szűkülése következtében elegendő hely jutott egy raktár és rakodórámpa kialakításhoz úgy, hogy az erre ráálló kamionoknak is elegendő helyük maradjon.

A munkálatok az épületek berajzolása után a már korábban ismertetett aszfaltburkolat festésével kezdődtek.

Ezután rögzítettem az épületet (FALLER 120150) és elkészítettem a rámpát.

Az épülethez tartozó rámpa 17 mm magas. Ehhez alkalmazkodva 2 db 8 mm-es rétegelt lemezt vágtam ki, majd közéragasztottam 1 mm vastag kartont. Az így kapott hasáb felső részére 1*1 mm műanyag csíkot ragasztottam, majd HEKI 6600-zal világosszürke 'betont' festettem rá. Száradás után sötét tónusú Revell festékkel bő hígítással és vastag (8-10) ecsettel 'lekoszoltam'. Festés után 5-6 perccel puha ronggyal a festett réteget szét kell satírozni, így eltűnnek az ecset által húzott éles kontúrok, ezáltal a valóságnak megfelelő színt kaptam. A peron szélére kerülő sárga-fekete csíkokat számítógépen megrajzoltam, kinyomtattam, kivágtam és felragasztottam.
(Akik nem akar bajolni vele, azoknak a csíkok letölthetők innen)

Szükség van még kerítésre, teherportára, kiszolgáló épületekre, járművekre és természetesen árura. A következő képeken közelebbről szemügyre lehet venni ezeket.
Először madártávlatból...

...majd közelebbről.
Az épületek a KIBRI B-8313 számú szettjéből kerültek ki. Porta, mellékhelység, kerékpár-tároló...

...sorompó a Viessmann-tól, némileg átalakítva ipari sorompóvá...

...irodakonténer, pihenőhelység a kamionsofőrök részére.(graffiti díszítéssel)

A raktárépület mellett leselejtezett konténerek és egy kimustrált teherautó

A raktár bal oldalán egy rakodás alatt lévő teherautó...

...egy rakodásra váró pótkocsi...

...szintén egy pót, de ez csak félreállítva...

...mert a vontató a rámpán 'önrakodja magát'. Mellette egy tehervagont éppen kipakoló targonca. A rámpán a rakományok sokasága. De mit csinál a targoncás?

Ahh, épp nyeregbe pattan...

Egy gyönyörű MAN (a Herpától) rakodás közben...

...ezt nézzük meg egy kicsit közelebbről is.

A telep első fele, bejárata majd a harmadik szakaszon kap helyet.
Végére maradt még az úttest és a járda elkészítése. A már jól bevált festés, útburkolati jelek és jelzőtáblák mellett megjelent 'Bonn' első működő jelzőlámpás kereszteződése (BUSCH 5902/5942)

A második szakasz építése ezzel befejeződött. Az asztal eddig elkészült két eleme a padlás padlójának 'építési területéről' átköltözött végleges helyére, és "lábra állt".

Erről a helyről hosszú ideig nem fog mozdulni, ebből kifolyólag megtelhettek az eddig kihalt utcák járművekkel. Sajnos vasúti szerelvények, a pálya rövidsége miatt, még csak a fotók kedvéért kerülhetnek a sínekre...