2018.09.28.
Elrepült 10 hónap a gödöllő kiállítás óta, nem mondhatom, hogy semmittevéssel töltöttem az időt, de azt sem, hogy az asztal építésével sokat foglalkoztam volna eddig. Akkora volt a lendület és harci kedv az elején, később pedig az erőltetett menet, hogy egy időre kiégett belőlem az alkotási kedv. Meleg is volt a nyár, de nem hiszem, hogyha a rég áhított légkondi is meglenne már a pincében, akkor máshogy alakultak volna a dolgok. Sok mindennel adós voltam más területeken, egy rakás javításra, felújításra váró szerelvény várt rám Keszthelyről, ezekkel közel 3 hónapot dolgoztam, mire a végére jutottam. A saját flottámat is bővítgettem, tuningoltam, az asztalon pedig maradt a játék, az új vagy feljavított szerelvények járatása, a menetrendek variálása. Video sem készült már egy ideje, gondoltam, majd, ha lesz valami új, amit mutatni tudok, akkor vágok össze megint filmeket. Tervezgettem, próbálgattam dolgokat, túrtam a netet, hogy találjak ihletet a folytatáshoz, aztán szép lassan kezdtek körvonalazódni a tervek megint. A rendelkezésre álló terület már behatárolt, azt is rég kitaláltam, hogy milyen témák kerülnek az egyes részekre. Befejezésre vár még a fordítókorong, a karbantartó csarnok és a bonni állomás előtti rész az asztal egyik oldalán, a másik oldalon pedig.....az egész oldal :-) Itt mindenbe belekaptam egy kicsit, éppen csak le lett alapozva egy-egy terület, de a korábbi fejezetekben látott aprólékos kidolgozás szinte mindenhol hátra van még.

2017.nov. - 2018.szept.

Ideje volt munkához látni, elsőként az S-bahn megálló megépítését tűztem ki célul. A peron alapja már kész volt, a vonal Heki 6560 felhasználásával készült.

Száradás után szórópisztollyal ködöltem a felületet

Sokat kutattam megfelelő perontető után, de sem méretben, sem formában nem találtam olyat, ami megfelelő lett volna. Ráadásul az asztalomra jellemző korszaknak megfelelő, modern állomást képzeltem el.

Tudom, hogy ÖBB,
de nagyon bejön...

A perontető formája annyira nem bonyolult, hogy sztirolból ne lehessen házilag elkészíteni, én a tervezést és a marást, vágást a Posch Modell-re bíztam. Az összeépítést és a festést már magam végeztem. A lábakat 2 mm vastag rézcsövekkel merevítettem, melyek a peronba fúrt lukakba becsúszva a tető rögzítését is biztosítja.

Elsőként a Leutke Modellbahn-tól beszerzett mozgólépcsőket és lépcsősorokat építettem be az új peron végleges rögzítése előtt.

Kivágtam a lépcsők helyét, az oldalfalakat 1,5 mm-es sztirol lapokkal borítottam, a korlátot 1 mm vastag, átlátszó plexiből vágtam, majd Evergreen profilokból elkészítettem az alumínium szerkezetet az üvegfal köré. Revell 99 színnel festettem a felületeket, majd beragasztottam a helyére a lépcsősorokat.

Festés után leragasztottam a korlátokat és a figurákat.

Nem csak perontetőt, egyéb, gyári kiegészítőket is nehéz találni a modern, Epoche 6-os peronokra. Szerencsére a 3D nyomtatás egyre nagyobb teret nyer a vasútmodellezésben is, így az interneten, némi keresgélés után sikerült pár dolgot beszereznem.

Világító tájékoztató táblák az EE-DESIGNZ weboldalról.

Ital és ételautomaták az Ebay-en keresztül a Modell-Shop Sonnebergtől.

Padok, jegyérvényesítő készülékek és szelektív kukák a SwissModelRail-től.

Világító peron kijelző szintén az EE-DESIGNZ-től.

Figurák a Preiser-től, peronvilágítás a Viessmann-tól.

A további képeket a nagy képre kattintva lehet megtekinteni.